my art - my poem (Alena: Töredékek az 1983-as Szép versek című kötetből)

Alena: Töredékek az 1983-as Szép versek című kötetből

Azt zengjük, azt a zsoltárt...

(és belső részeim között

szívem megolvadt, mint viasz)

Épp csak a vállunkról

rebbent el az öröm,

mint súlytalan madár.

(innét se szökhetsz már soha többé,

csavargó éhes szív,

meg vagy jelölve)

Épp olyan este volt mint a többi.
Tódultak ki a színház kapuján
a naponkénti zsibogó vidámak.
Közéjük keveredve
szótlan
fogtam a vállad
és
egyszercsak eszembe jutott:

lakik benned egy névtelen erő...
Talán magad se vetted észre,
mikor, honnét növelted.
Titokzatosabb szövedék, mint
a győztes szerelem.

Mindent,
ami a roncsoló idő
tűzrácsain kihullt
- akár a néma levegő
üvegharangja a földet -
meg tudja
védeni.