Poems are for Everyone (R.Zs. - Egyezkedés)

Rakovszky Zsuzsa: Egyezkedés

És ha ez most komoly, ha tényleg ez lesz,
amit a sűrülő
jelek, bár kétesen, előlegeznek,
egyértelmű idő?

Ha a lehetséges világra dől, ha

kimoccantva a kő
jelen, ezer fakó lábán alóla
félmult nyüzsög elő,

mi eddig fojtva lappangott, de hatni,

jelezni így se szűnt -
ha az áttételes pokol helyett mi
kapunk most egyszerűt?

Sopánkodtunk elég soká: időnkül

ezt kaptuk, léttelen
tengődni benne - és ha most fejünkre csőstül
tömör történelem

zuhog, ha a sűrű panasz-vetésre

most érik meg kaján
termés, mikor unalmam vakmerése
többé dehogy kíván

felpörgetett időt, veszélyt a kinti-benti

depresszió helyett?
Értéktelent ki fél kockára tenni?
De most, mikor veled

tőled, neked - mikor orsóvá gombolyodva

ha tartasz s tartalak,
s ha tudnám, tartalak megint, és újra s újra,
bánnám is én, ha csak

ez jutna, ez a langyos fél-éber félig-élet,

kiegyeznék vele.
Engem ördög visz, hát visz, de téged -
téged féltelek.