Béres Attila: Nézd, hogy szeretlek
Én gondolok rád akkor is, mikor mordul az ég,
s eső elől futó szél utcánkba reked,
és indulok hosszú magányos sétákra,
ahol kis nyárutói csend borít
szerelmes kerteket.
s eső elől futó szél utcánkba reked,
és indulok hosszú magányos sétákra,
ahol kis nyárutói csend borít
szerelmes kerteket.
A gyárkémények füstje is visszafelé száll,
s ahol lebeg, elborul az érett táj
és meddő vadkörtefák várnak
késő szerelmeket.
s ahol lebeg, elborul az érett táj
és meddő vadkörtefák várnak
késő szerelmeket.
A talpfákon kavics koppan,
s ha fény remeg a végtelen sín felett,
a szívemen átlátok, mert senkim nincs,
s hogy te nem vagy, a senki is csak te vagy nekem.
s ha fény remeg a végtelen sín felett,
a szívemen átlátok, mert senkim nincs,
s hogy te nem vagy, a senki is csak te vagy nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése