- gondolatok az írótól -
MÉGIS VÁROD.
“Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem
érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy
könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a
megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak
éppen hiányzik valami. (...) S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn
fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha
belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár.
Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a
világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad,
mit mondjál neki? (...) És mégis várod.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése